Érésgyorsító szer használata a fügeföldön

Ahogy elmúlt a forró nyári időszak, ami egyik napról a másikra hirtelen 200 kiló fügét érlelt be nálunk, reggelente csak lézengünk a földön érett fügéket keresve. És ha már szedtünk 10 rekesszel (kb. 30 kg), akkor büszkék vagyunk. Ebben a tempóban viszont a nyakunkon fog maradni a termés, ezért nagyjából 10 napja elkezdtük növekedés- és érésszabályozó szerrel kezelni a fügéinket. Miért van erre szükség, és hogyan alkalmazhatóak az ilyen készítmények?

Meddig érik a füge Japánban?

Japánban a fügék július végén, augusztus elején kezdenek el érni. Magyarországról megkerestek néhányan, akik tervezik, hogy japán módszerrel neveljenek fügét otthon, vagy esetleg már bele is vágtak. Ezek egymástól független megkeresések voltak, de néhány kérdés ismétlődött bennük. Ebből is lehetne készíteni egy érdekes összefoglalót, amire egyszer majd sort is kerítek, de a mostani témával kapcsolatban van néhány ilyen ismétlődő kérdés, amit érdemes megemlíteni.

 

Az egyik, hogy igaz-e, hogy a japán módszerrel termesztett fügének nincsen első és második termése. Igaz. Ez a metszés miatt van így. Az ezt a témát is érintő bejegyzésben láthattátok, hogy itt nagyon erősen visszametszik az ágakat, 2-3 bütyökig. Innen nőnek meg az ágak 1,8-2 m hosszúra, de ha nem is nőnek meg ennyire, kb. 20 füge akkor is van áganként. Ezt írtam már többször, úgyhogy lehet, hogy unjátok, de egy fán 20 ág van, vagyis egy fáról átlagosan 400 db fügét lehet szüretelni egy szezonban. Vagyis nálunk csak egyszer érik, de egyrészt azt három hónapig folyamatosan, másrészt így is bőven elég. Sőt, ha ennél több lenne, vagy tovább tartana, akkor azt hiszem kórházba kellene vonulnunk. 😀

 

A másik sokszor feltett kérdés, hogy beérik-e az összes füge a hideg beállta előtt. És ez az igazán témába vágó kérdés. Beérnek a fügék, mert itt nem igazán áll be a hideg. Az ültetés évében, amikor nem adtuk le a téesznek a fügét, hanem csak néhány étteremnek adtunk el, magunk faltuk be, esetleg lekvárt főztem belőle, akkor nem siettünk sehová, és még decemberben is szedtük. Néhány értelen pici zöld fügécske így is maradt az ágakon, tehát mindegyik füge nem érik be, de a 90-95%-uk igen. Aztán lehet, hogy a maradék is beérett volna, de megváltunk tőlük, mert nem volt kedvünk már pár naponta nézegetni és szedegetni.

 

Meddig tart a fügeszeszon Japánban?

A második évtől viszont már keményen megkezdődött az eladás, és bizony egy gyümölcs szezonját nem a gyümölcsök döntik el, hanem a mezőgazdasági szövetkezetek vagy talán inkább az áruházak. Ha június, akkor barack, júliusban jöhet a dinnye, az augusztus pedig a fügéé. Nem kristálytisztán csak a fügéé, de azokban a boltokban, ahol odafigyelnek, hogy kizárólag szezonális zöldségeket és gyümölcsöket áruljanak, ott ilyenkor túlnyomó többségben van a füge. Aztán szépen lassan beszivárog mellé a szőlő, a japán körte és a datolyaszilva. Beszivárognak, és szépen lassan ki is szorítják. Még itt, Aichi megyében is meg szokás lepődni – pedig ez Japán első számú fügetermesztő vidéke –, hogy októberben még van füge. És amikor elmeséled, hogy és képzeld, még novemberben is van, és ha hagynánk, még decemberben is lenne, na, hát akkor mindenki összecsapja a két kezét és ámuldozik. Szóval van még füge, de már nem igazán kell senkinek, úgyhogy november közepén a téesz ünnepélyesen lezárja a fügeszezont.

 

Az a termelők feladata, hogy erről értesítsék a fügéket. Vagyis itt állunk, az ágak még roskadásig, és teljesen biztos, hogy ennyi füge már nem fog beérni a kijelölt szezon végéig. Mit lehet tenni? A füge – például a cseresznyéhez hasonlóan – nem utóérő gyümölcs. Vagyis az nem működik, hogy a végén leszeded éretlenül, féléretten, aztán majd beérik. Nem. Ha keményen és zölden szedted le a fügét, akkor az kemény és zöld marad. Ha félérett volt, akkor esetleg a hűtőben egy kis nedvességet veszítve édesebb lesz, de zamatosabb már nem, és az éretlen fügére jellemző kesernyés, fanyar íz, a szájat összetapasztó, fogzománcra és nyelvre lepedékként tapadó fehér trutyi is megmarad. És ennek tudatában már egyre kétségbe esettebben kérdezi az ember: mit lehet tenni?

 

Ilyenkor jön az Ethrel nevű növekedés- és érésszabályozó szer. Nem, ez nem fizetett hirdetés, de itt Japánban ez most az egyetlen olyan, az érlelést gyorsító szer, amelyet engedélyeznek a fügéknél.

 

Mi az az Ethrel, és mi a hatása?

Most próbálom nagyon összeszedni magamat, és elmagyarázni, hogy hogyan lehetséges egyáltalán gyorsítani a gyümölcsök érését. Biztosan fogok marhaságokat írni, de próbálom úgy átadni, ahogy én megértettem, vagyis ahogy valószínűleg más laikus vagy féllaikus is könnyen fel tudja majd fogni.

 

A Japánban kapható Ethrel egy etefon nevű vegyület 10%-os oldata. Azért így fogalmazok, mert Magyarországon is kapható, de más töménységben. Az etefon a növényben etilénre, sósavra és foszforsavra bomlik. Nekünk ebből az etilén a fontos. Arról már biztosan hallottatok, hogy a hozzánk jó messziről érkező banánt még teljesen zölden szedik le, aztán a kívánt országba szállítás után etilén gázzal töltött érlelőkamrákban raktározzák pár napig. Ettől az etilén gáztól érik meg a banán. Ezzel eddig képben voltam, de a miért valahogy sosem érdekelt. Most lehetetlen volt megkerülni ezt a kérdést.

 

Az etilén egy növényi hormon, amit a gyümölcsök és a zöldségek maguk is termelnek. Hatással van a virágzásra, a növény légzésére és az érésre is. A gyümölcsök és a zöldségek az etilén termelésével serkentik az érést meghatározó enzimeket. Ezért van az, hogy sok zöldség és gyümölcs egy bizonyos idő elteltével „beérik” szépen csendben magában, hiába szedted le zölden. A leszedést követően is termelődő etilén serkenti az érést. Vannak viszont nem utóérő zöldségek és gyümölcsök, mint például a cseresznye és a füge, amik csak addig termelnek etilént, amíg le nem szedjük őket, vagyis amíg még a növényen vannak. Ha leszedjük őket, abbamarad az etiléntermelés és így az érés is.

 

Eddig összefoglalva tehát az etilén befolyásolja a gyümölcsök érését. Ha van, beérik a gyümölcs, ha nincs, nem. Ha pedig több van belőle, akkor értelemszerűen hamarabb érik meg. Vagyis ha egy az Ethrelhez hasonló készítménnyel plusz etilénlöketet adunk a növénynek, akkor a vártnál hamarabb szüretelhetjük le.

 

Az Ethrel alkalmazása

Higítás

A 10% etafont tartalmazó Ethrelt tovább higítjuk vízzel 500-1000-szeres oldattá. Az 500-as töménységet még sosem mertük kipróbálni. Amikor még meglehetősen meleg van, szeptember elejétől szeptember végéig, akkor 1000-szeres oldatot, amikor már hűvösebb az idő szeptember végétől (ez főleg az éjszakákra értendő), akkor 750-szeres oldatot használunk.

 

Kijuttatás

Ez a töménység (vagy inkább hígság) akkor különösen mókás, ha látjátok, hogyan visszük fel az érésszabályozót a fügékre.

Hát így, ezzel a csinos kis szórófejjel vagy sprével vagy nem tudom, minek nevezzem. Egy picivel dizájnosabb változata az ablakmosódnak. Keményen 500 ml fér bele, ami persze bőven elég, ha egy kézzel kell tartani és manőverezni vele, viszont elég kevés, amikor 1000-szeresen kell higítani valamit.

Semmi baj, van nekünk egy pipettánk, amiről minden évben elfelejtjük, hogy egy beosztás mennyi űrtartalmat jelez, vagyis hogy 1 ml vagy 10 ml folyadék kerül-e bele, ha tele van. És nincs olyan pontos mérlegünk, ami be tudná mérni. Általában egyedül vagyunk, amikor az adott évben összekotyvasztjuk az első koktélt, és felhívjuk a másikat, hogy „te, figyelj, nem emlékszel véletlenül, hogy most ez akkor mennyi is volt?” „Nem, azt hittem, te tudod.” Nem vagyunk amúgy teljesen hülyék, nincs ráírva a pipettára, biztosan túl kicsi volt, hogy még szöveg is férjen rá. A vásárlást követő évben elmentünk még egyszer a boltba, ahol vettük, hogy összehasonlítsuk a többivel, és így kiderüljön a pipetta űrtartalma. Azóta ezt már cikinek érezzük, és bevállaljuk a véleményünket, hogy bármily hihetetlen, ebbe összesen csak 1 ml folyadék fér (ezt is csak azért írom le, hogy jövőre vissza tudjam nézni :D), aztán rettegve várjuk, hogy milyen szörnyek másznak majd elő a fügefák közül.

 

Ha ezen a kis higítási incidensen átlendültünk, akkor lehet menni és spriccelni a fügéket. Na, azért ne essetek neki mindnek egyszerre! Majd leírom, hogy miért. De már csak azért sem, mert még pár soron áganként egy-egy fügét befújni sem kis munka. Ez tipikusan olyan „japán meló”, amit ha végzek, egyszerűen nem akarom elhinni, hogy éppen ezt csinálom. Hogy egyesével fújkálom egy sprével a fügéket…

 

Ennél már csak a felvitel másik módja lenne durvább. Ezt a fügesuliban csináltam, és hát na, nem véletlenül maradtunk a sprénél. Szóval fogod az Ethrelt, és – ez az egyetlen jó ebben a verzióban – bekevered vízzel bármiben, akár egy 1 literes palackban. Azért csak könnyebb 1 ml cuccot kimérni, mint 0,1-et. Aztán fogod a palackot, és beleöntöd a tartalmát egy kisebb vödörbe (ajánlom a gyerek homokozóvödrét), amit könnyen tudsz hurcolni magaddal. Már az is klassz feladat, hogy ezt a kis vödröt kilogybolás nélkül cipeld magaddal végig a föld hepehupáin, de most jön a még klasszabb dolog, hogy hogyan jut az oldat a vödörből a fügékre. Hogy azt mondja, végy egy ecsetet (most azért inkább nem a gyerek festékkészletét ajánlom, hanem egy olyan pemzlit, amilyennel mi a sebkezelőt visszük fel az ágakra metszés után), és minden egyes kezelni kívánt füge előtt mártsd bele a vödörben lévő oldatba, és kend fel a fügére. Jó, rendben, így nem fordulhat elő, hogy egy kicsit spriccentettél a cuccból a másik fügére is, de azért na, szerintem ehhez japánnak kell születni. Meg amúgy az egy dolog, hogy macerás, de nehéz cipelni is, és aztán tárolni is. Hacsak nem volt a gyerek homokozóvödrének légmentesen zárható fedele.

 

Ellenben a spriccelőbe, ha egyszer beleszenvedted, akkor már könnyű vele bánni, és aztán könnyű betenni a hűtőszekrénybe is. Ugyanis eleve csak annyi cuccot kéne bekavarni, amennyit el is használsz egyszerre (ez kábé felmérhetetlen), de ha már megmaradt, akkor be kell tenni a hűtőbe.

 

Egy fügének egyébként elég egy spriccelés vagy egy kenés. Az Ethrel – így aztán a vízzel higított oldata is – színtelen, de azért még percekig (lehet, hogy több 10 percig, még sosem mértem) fogod látni, hogy csillog a fügén. Vagyis ha felhív közben a férjed, hogy a gyerek sehogy sem akar elaludni délután, és most így telefonban el kellene mondani a kedvenc meséjét, és aztán el is mondtad egyszer magyarul, egyszer ráadás gyanánt japánul, és sikerült nagy nehezen letenni a telefont, akkor nem kell majd a körmödet tövig rágva gondolkodni, hogy jaj, ezt a fügét vajon már igen vagy még nem.

 

Mikortól használják?

A fügetermesztők általában szeptember elejétől-közepétől kezdik el használni, és egészen a szezon végéig, vagyis november elejéig alkalmazzák. Persze a kezdeti időpont termesztőnként változik, és nem is minden évben azonos, de általánosságban akkor kerül elő az Ethrel a vegyszeresszekrényből, amikor véget érnek a nagyon forró napok. Ennek egyrészt az az oka, hogy amíg tartósan meleg, sőt forró az idő, a napi maximum hőmérséklet meghaladja a 35˚C-ot, akkor nemhogy gyorsítani nem szeretnénk a fügék érését (van, hogy egyetlen ágról 6 fügét szedünk ilyenkor), hanem inkább lassítanánk.

Vagyis semmi szükség érésgyorsítóra. A másik ok az, hogy az Ethrel használatát nem ajánlják 35˚C fölött, mert kárt tesz a gyümölcsben, végül élvezhetetlen termést szüretelhetünk. Az Ethrel használatát tehát akkor kezdik meg a legtöbben, amikor érezhetően lelassult az érés, és a napi legmagasabb hőmérséklet nem haladja meg a 35˚C-ot. Még ez is elég meleg, úgyhogy én inkább azt mondanám, hogy a többség akkor kezdi el alkalmazni, amikor 30˚C körül alakul a napi legmagasabb hőmérséklet, és éjszaka pedig már valamivel 30˚C alá esik.

 

Mennyi idő alatt fejti ki a hatását?

Emellett azt is megfontolja a termesztő, hogy egy ágon átlagosan még hány füge van, hány hét van még vissza a szezon végéig, és ennek alapján kalkulál, hogy szükséges-e már használni, vagy ráér-e még. Hogyan lehet ezt kiszámolni? Úgy, hogy tudjuk, az Ethrel kb. 7 nappal gyorsítja fel a füge érését, a gyümölcsre való felvitelt követően 5-7 nap alatt hat. Bár ez elég pontatlan így, valójában a felvitelt követő 1-2 napon belül megkezdi a hatását, inkább úgy mondom, hogy 5-7 nap múlva már szüretelhetjük azt a fügét, amire felvittük. Néha még ennél is később, de akkor azért erős a gyanú, hogy nem igazán sikerült jól rákenni vagy ráspriccelni a fügére a cuccot.

 

A dobozban található használati utasításban egyébként az van feltüntetve, hogy a szüretelni kívánt időpont előtt 14 nappal vigyük fel a füge felületére. Ez nekem kissé úgy hangzik, mintha azt jelentené, hogy 2 hét kell, hogy beérjen az Ethrel segítségével, de a férjem, Atsushi felvilágosított, hogy ezzel inkább azt akarják kijelölni, hogy melyik fügékre lehet alkalmazni (erről majd később bővebben). Nem vitatkozom, de azt azért ne mondja nekem senki, hogy látja egy fügén, hogy „hmmmm… igen, egészen pontosan 14 nap múlva fog beérni”. Vagy a japánok ilyet is tudnak? Mert én ránézek a fügére, és legfeljebb azt látom, hogy „húha, hát 3-4 nap múlva ezt is le lehet szedni”, vagy hogy „na, vajon ez holnap vagy holnapután lesz pont jó?”, de 2 hetet nem látok előre a jövőbe.

 

Visszakanyarodva a szokásos gigászi zárójeltől: a legrosszabb esetre készülve 1 füge beérésére 1 hetet számolunk. Vagyis ha 6 hét van még a szezonból és neked egy ágon még átlag 12 fügéd van, akkor sürgősen el kell kezdeni az érlelés gyorsítását, ráadásul kapásból kettesével lehet kezelni a fügéket, akkor biztosan időben fogsz végezni.

A számolgatással egyébként lehet trükközni is. Ha tudod, hogy 5-7 nap múlva esni fog, és nem tudod megvédeni a fügéket az eső elől, akkor 5-7 nappal az eső előtt nyilván nem fogod jól megkenni érésgyorsítóval a fügéket, hogy megrohadjon a termés nagy része. Nekünk erre nem kell nagyon figyelni, mert ha esik, akkor le tudjuk ereszteni a fóliákat a fák fölé, és így nem áznak meg, de a tájfunok esetében már nem vagyunk ilyen bátrak. A tájfun erősségétől függően lehet akkora szél, hogy az egész fóliasátrat felkapja, ha le vannak eresztve a fóliák. Ezt általában sosem lehet előre tudni, mindig a tájfun előtti nap mérlegelünk (és általában veszekszünk), hogy akkor most le (Aliz, mert azért van a fólia, hogy használjuk) vagy fel (Atsushi, mert azért van a fólia, hogy minél tovább tudjuk használni). A bizonytalanság miatt viszont 1 héttel a tájfun előttől pár napig biztosan nem nyomunk érésgyorsítót a fügékre, hátha fedél nélkül marad a föld. Kevesebb érett füge, kisebb kár.

 

Mennyi fügét kezeljünk egy alkalommal?

Annyit, amennyit szerinted le tudsz szedni ép eszed és habtested megőrzésével azon a napon, amikor az összes kezelt füge egyszerre beérik. Hozzáadva, hogy lehet, hogy amit előtte napra terveztél, az csúszik egy napot, amit meg egy nappal későbbre terveztél, az meg egy nappal elsieti az érést. Mert ilyen van, ez is hozzátartozik az igazsághoz, nem véletlenül írtam, hogy 5-7 nap alatt érlel be az Ethrel egy fügét. Nálunk például mindig én vagyok a szerencsétlenebb. Háromnapos váltásban dolgozunk, és Atsushi általában 3 napig lébecol a földön, utána meg minden pont nálam érik be. És nem hiszem, hogy megnyomja az Ethrel-adagot az oldatban azokon a napokon, amikor azokat a fügéket spricceljük, amiket majd én fogok leszedni. Nem azért, mert nem ennyire gonosz, hanem mert ennyire nem tud előre számolni. 😀 Viccet félre téve, ilyen simán van. Ha hűvösebb, borúsabb az idő, akkor még érésgyorsítóval is lassabban érnek a fügék, ha meleg van és süt a nap, akkor gyorsabban. Ha pedig a meleg, napos idő a rossz időt váltja, akkor sokszor előfordul, hogy hirtelen érik meg egyszerre sok füge.

 

Csak azt szeretném mondani, hogy valójában még érésszabályozó alkalmazása mellett is nagyon nehéz előre megmondani, hogy egy nap mennyi fügét fogsz szüretelni. És éppen ezért nem is ezt veszik alapul, amikor beosztják, hogy hogyan alkalmazzák a fügeföldön. Egy alapvető szabály, amit a fügeiskolában tanítottak nekünk, hogy egy sor fa mindkét oldalát egy alkalommal nem a legjobb ötlet érésgyorsítóval kezelni. Vagyis ne úgy gondolkodjatok, hogy egy alkalommal egy egész fát kezeltek, hanem csak a fa „felét”, a főág egyik oldalán lévő termőágakat, de azt mindkét főágon (nem pedig csak az egyik főág összes termőágán). Bonyolult így leírva, ezért tényleg könnyebb, ha sorokban és nem fákban gondolkodunk. Beállsz a sorok közötti folyosóra, és a tőled jobbra és balra található termőágakat is kezeled. Viszont nem mész be a szomszédos folyosókra.

 

Mivel az Ethrel nagyjából 5-6 nap alatt érleli be a fügéket, ezért a kezeléseket általában 5-6 körre szokták felosztani, mi 6 körre. Vagyis 6 alkalommal kezeljük le az egész földet. 1 alkalom valójában 1 napot jelent, tehát úgyis mondhatjuk, hogy 6 nap alatt „érünk körbe” a fügeföldön. Ezen belül aztán mindenki fantáziáján múlik, hogy ezt hogyan osztja fel. Tavaly nem emlékszem, hogyan csináltuk, csak arra, hogy az úgy nem volt jó: pár napig nagyon keveset szedtünk, aztán nagyon sokat, és ez váltogatta egymást. Úyhogy annak reményében, hogy idén mást találtunk ki, most máshogy csináljuk. A legegyszerűbb módszer, hogy elkezded számozni a folyosókat 1-től 6-ig, és az 1. napon kezeled az összes, 1-es számmal rendelkező folyosót, a 2. napon az összes 2-est stb.

Tök egyszerű, mit agyalunk mi ezen? Azt, hogy nálunk vannak nem T-alakú, hanem X-alakú fák is, ahol nem 2, hanem 4 termőágsor tartozik egy-egy fához. Ezen kívül vannak kb. 40 méteres soraink is, de van olyan, ami ennek csak a fele, a legrövidebbek pedig csak 6 méteresek. Ez okozza a fejtörést, és idén még csak épphogy elkezdtük az egészet, de vagy a hirtelen meleg szúrt ki velem megint, vagy idén se lesz ez jó így. ?

A beosztás másik fontos része, hogy a fent leírt módon kijelölt sorokban mennyi fügét kezelünk egy-egy alkalommal. Ha nem kell sietni, és nem akarunk megőrülni, akkor minden termőágon egyet. Ha még annyi a zöld fügénk, hogy nem érnének be a szezon végéig ebben a tempóban sem, akkor termőáganként kettőt. Ennyi az ajánlott amúgy, termőáganként legfeljebb 2 füge. Aztán nagyon ritkán van olyan, hogy bespriccelek egy ágon hármat-négyet, na, de azt csak néhány kivételes ágon, nem egyszerre mindegyiken.

A fenti beosztás egyébként nem csak azért fontos, hogy ne bolonduljunk meg, hanem azért is, hogy ne hajszoljuk túl a fákat. Eleve erre szolgál a fügeiskolában tanult „szabály” is, hogy egy fának csak az egyik oldalát kezeljük. Ha jól értettem, akkor nem is csak a túlhajszolásról van szó, hanem arról, hogy ekkora „belenyúlás” a fa, a növény működésébe egy növényi hormonnal, befolyásolhatja a fa teljes egészét is. Vagyis a növekedést és érést szabályozó etilén nem fog megállni a kezelt fügénél, ha a fa minden fügéjére kijuttattad, hanem a fa hirtelen „beindul”, és megérlel akár mást is, mint amit befújtál vagy -kentél.

 

Ezt egyébként nem tudom megerősíteni, mert a gyakorlatvezetőnknél nem folyosónként, hanem soronként dolgoztunk, vagyis egy fát egy alkalommal teljesen lekezeltünk, és nem tapasztaltam különbséget. A fa túlhajszolásában több ésszerűséget látok.

 

Mikor szabad és nem szabad használni az Ethrelt?

Ehhez a beosztással való küszködéshez valószínűleg nem lesz szerencsétek, hacsak nem japán módszerrel nevelitek a fügefákat. Az viszont bárkinek fontos lehet, hogy nem szabad minden fügét érésszabályozóval kezelni. Ennek két oka lehet: vagy már nincs szüksége rá, vagy még túl korai.

Kezdjük az első esettel, mert az az egyszerűbb. Itt nem arról van szó, hogy a már érésben lévő, félig megérett fügét nem szabad kezelni. Annak csak nem igazán van értelme, hiszen beérik hamarosan magától is. Ha rányomod az Ethrelt egy már duzzadó, éppen színesedni kezdett fügére, hát nem sok minden fog történni. Ha viszont rányomod az Ethrelt egy olyan fügére, amire már rányomtad tegnap is, akkor elég könnyen előfordulhat, hogy abból ehető fügét nem fogsz tudni szüretelni. Fogalmam sincs ennek az okáról, de gondolom az a baj, hogy a túl sok érésgyorsító hatására a füge túl gyorsan akarna beérni. Megpuhul, piros lesz, de nem nő meg, belül üreges és éretlen marad.

 

Az eredmény ugyanez, ha túl korán kezeljük a fügét. Azt könnyű elkerülni, hogy egy fügét ne kezeljünk kétszer, a fentebb leírtak szerint fel kell osztani a földet, és figyelni, nem elnézni véletlenül, hogy ma a 3-4. sor közötti folyosón vagy a 2-3. sor közötti folyosón kell-e végigmennem (igen, volt már ilyen…). Azt viszont sokkal nehezebb felismerni, hogy már kezelhető-e egy füge, vagy még túl korai lenne-e érésszabályozóval nekiesni. Először nagyon ijesztőnek tűnik, de ha egy kis gyakorlatot szerez az ember, akkor könnyen megy. Meg úgy általában nagyon gondolkodni sem kell: a termőágon a legalsó 1-2 füge valószínűleg rendben lesz. Ám ha biztosra akarunk menni, íme néhány támpont, az ilyen fügéket kezelhetitek:

• A füge már nem erőteljes, harsány, vad zöld, hanem halványabb zöld
• A füge alján lévő nyílás (ekkor még inkább kis körnek látszik) nem halvány rózsaszín, hanem erőteljesebb rózsaszín vagy piros
• A füge alján lévő nyílás körül a gyümölcs felülete nem süpped be, hanem már „megtelt”, megduzzadt
• Az amúgy zöld száron kisebb-nagyobb barna sávok láthatók, esetleg a szár teljes egészében barna

Ha ezt az utolsó jelet látjátok, akkor nyugodt szívvel fújhatjátok vagy kenhetitek (húha, még mindig nem vettem el a kedveteket ettől a perverz módszertől? :D) a fügét érésszabályozóval. Ez az utolsó jel viszont elég ritka, és nem is mindegyik fügénél jelenik meg. A többi háromra viszont bátran hagyatkozhattok.

Mikor a fügeiskolában tanították az érészabályozóval való kezelést, félbevágva is megmutattak nekünk egy „még nem” és egy „már igen” fügét. Kezdőként félbevágás előtt nekem ugyanolyannak tűnt a két füge. Amikor a bejegyzéshez csináltam nektek a képeket, örömködtem magamban, hogy ennyivel azért tapasztaltabb lettem 4 év alatt, mert most már egész másnak látom a kettőt.

Ennek a félbevágásnak amúgy semmi értelme nincsen olyan szempontból, hogy kezelés előtt nyilván nem fogod félbe vágni a fügét, hogy ezzel az utolsó csapással megbizonyosodj arról, hogy a füge elég érett-e már a kezeléshez. Az viszont remekül látszik rajta, hogy a „még nem” füge belül (is) teljesen éretlen, üreges, fehér, míg a „már igen” fügében a gyümölcshús szinte már teljesen kitöltötte a gyümölcs üregét, és már rózsaszín. De hogy ez 14 nappal van-e érés előtt… 😀

 

Ethrel Magyarországon

Az Ethrelt azért neveztem a nevén már a bejegyzés elejétől fogva, mert kapható Magyarországon is. Ám vigyázat, más a koncentrációja, 40 m/m%! Itt mondjuk lehetne dolgozni a higítással, de fügére sajnos nem engedélyezett, csak cseresznyére, meggyre, almára és paradicsomra (a részletekért keressetek rá a neten). Hogy ezt akkor ki se adják még saját fogyasztásra nevelt fügék esetében sem a termesztőknek, nem tudom. De gondolom, hogy így van, mert ennek a bejegyzésnek a kapcsán utánaolvastam egy kicsit az érésszabályozóknak, és állítólag Magyarországon még az EU-n belül is szigorúnak számító intézkedések vonatkoznak a használatára.

 

Más lehetőségek

És most akkor komolyan végigolvastátok mindezt azért, hogy megtudjátok, a ti fügeföldeteken nem lehet használni? Hát… Hátha egyszer még lehet.

De van egy jó hírem is, létezik egy vegyszermentes megoldás is, amikor olajjal (pl. olívaolajjal) kezelik a fügéket. Erről viszont még csak hallottunk, úgyhogy nem tudom megmondani, tényleg működik-e. A hetekben viszont ezt is ki fogjuk próbálni, és majd tudósítok az eredményről.