A fügefa ültetésének lépései

Ha az ágyásokkal elkészültetek, akkor a japán módszer szerinti fügefaültetés nehezén már túl vagytok. A fügefák tényleges elültetése már csak desszert! Ebben a bejegyzésben az ültetés lépéseit vesszük sorra.

A fügefák helyének kimérése

Az ültetési előkészületekről szóló bejegyzésben részletesen írtam a fügefák tőtávolságáról. Ismétlés gyanánt: T-alakra nevelt fáknál 5 méter, X-alakra nevelt fáknál 4 méter az ideális távolság a fák között. A gyakorlatban ez több 10 centivel megnőhet, hiszen értelemszerűen szeretnénk minél jobban kihasználni a rendelkezésünkre álló területet. A végletekig viszont nem éri meg növeszteni egy-egy fát, T-alakú fügefáknál 6 méterig lehet elmenni. X-alakú fákra nem tudok meghatározott felső értéket mondani, de mivel itt 2 vázág helyett 4 vázágat kell ellátnia a fának, ezért talán célszerű 4,5 méternél megállni.

A fügefák helyét ez alapján mérjük ki az ágyásokon. Ennek a legegyszerűbb módja, ha az ágyás két végén leszúrtok az ágyás szélességének felénél egy-egy karót, és azt összekötitek valamilyen zsinórral. Ha több ágyásotok van, akkor ezt könnyen át lehet mozgatni a szomszédos ágyásra is. Ez a zsinór kijelöli az ágyás közepét, ahová a fák kerülnek majd. A zsinór mentén felfektetjük a mérőszalagot, és a megfelelő értékeknél leszúrunk egy-egy karót. Persze nem muszáj ennyire precízen csinálni, elég, ha csak feldobjátok a mérőszalagot az ágyásra, és a megfelelő helyeken az ágyás közepe táján lebökitek a karókat.

Az ültetőgödör kiásása

A fügefák ültetőgödrével nagyon kevés flancolás van a többi gyümölcsfáéhoz képest. Amint már mondtam, a fügefa esetében az ültetés már tényleg csak a hab a tortán. Egyrészt nem kell mély gödröket ásni, másrészt az ültetőgödröt már nem kell trágyázni.

Persze centiben nem tudom megmondani, milyen mély legyen a gödör. Én nagyjából az ásó feléig ások bele az ágyásba, és egy kb. 50 cm széles kört ások ki. A mélysége 15-20 cm lehet.

Ha egészen szakszerűen szeretnétek eljárni, akkor még az ültetőgödör kiásása előtt egy talicskányi homokot kellene az ültetendő helyen az ágyásra szórni. Ez pár fánál még nem olyan vészes, de egy egész ültetvénynél már nemcsak költséges, hanem időigényes feladat is. Így ezt a lépést a termelők többsége ki szokta hagyni. Az értelme egyébként az lenne, hogy a friss, laza talajban könnyebben képződnek az új hajszálgyökerek.

A gyökerek visszavágása és fertőtlenítése

Mint más gyümölcsfák esetében, úgy a fügefák gyökereit is meg szokták metszeni egy kicsit ültetés előtt. Le kellene vágni az elszáradt vagy sérült részeket, de mivel a mi suhángjaink általában rendben szoktak lenni, ez a lépés többnyire elmarad.

Még egy dolgot nem szoktunk megtenni, amit viszont a fügetermesztők általánosan elvégeznek: a gyökerek fertőtlenítését. Magyarországon nem tudom, mennyire van erre szükség, ha nem megbízható helyről szerzitek be a suhángokat, lehet, hogy megéri a fáradságot. Itt egy Topsin-M nevű, tiofanát-metil tartalmú, vízoldható gömbaölő szert (permetszer) használnak erre a célra, amely más gyümölcsöknél és zöldségeknél is nemcsak gyökerekre, hanem levélmegbetegedésekre is alkalmazható. Ennek a kenhető pasztaváltozatát használják metszéskor a metszett felületek fertőtlenítésére. Ültetéskor a porváltozatot keverik fel vízzel egy nagy vödörben, és ebben fertőtlenítik a fügefák gyökereit az oldatban megmártva.

A fügefa gyökereinek iszapolása

Otthon is elterjedt módszer gyümölcsfák ültetésekor a gyökerek iszapolása. Elsősorban itt Japánban is az ültetőgödröt öntik be annyi vízzel, hogy sár, iszap képződjön, amiben a gyökerek könnyebben megtapadnak. Viszont egy jó módszer, amit mutattak nekünk, a vödörben iszapolás. Ez akkor lehet praktikus, ha nehezen megoldható az öntözés, vagy viszonylag kevés víz áll rendelkezésünkre. Egyesével vizet önteni az ültetőgödrökbe elég sok vizet igényel, egy nagy vödörben iszapot készíteni már pár liter vízből is lehet. Persze biztosan nem a legkellemesebb érzés a gyökerek számára, hogy egy vödörbe dugdossuk őket, de ha elég széles a vödör, akkor nem fognak sérülni.

Nem mértem le, hány kiló földhöz hány liter vizet adtunk, de pár lapáttal tettünk egy vödörbe, és apránként adagoltunk hozzá vizet egy 10 literes vödörből, amiben aztán elég sok, talán a háromnegyede is megmaradt végül. A lényeg, hogy ne sáros vizet, hanem iszapot készítsetek! Ha arra gondoltok közben, hogy ennek a trutyinak meg kell maradnia egy kicsit a gyökereken, akkor könnyebb lesz eltalálni a megfelelő sűrűséget. Jelige: sörtészta.

A fügefacsemeték behelyezése és elültetése

Ha idáig eljutottatok, akkor először is meg kell kérni valakit, hogy generáljon dobpergést a háttérben, ugyanis következik a főattrakció, a suhángok elültetése. Azért nem tudtam nektek megmondani, hogy pontosan milyen mély és széles legyen az ültetőgödör, mert fánként lehetnek eltérések. Egy 15 cm mély, 50 cm széles gödörbe azért jó eséllyel be lehet helyezni a legtöbb fát. De ilyenkor jön a próba!

A fügefákat dugványozással szaporítják, vagyis a suháng, amit a kezedben tartasz, 1 évvel ezelőtt még egy kb. 10 centis, 2-3 rügyes ágdarab volt. Ezt dugták le a földbe, lefelé gyökereket, felfelé egy rügyet, majd abból egy ágat növesztett, ez lett a fügefacsemete, suháng. Az eredeti ágdarabnak, dugványnak egy kis része még mindig látszik. Ültetéskor a legfontosabb szempont, hogy ez a rész a talajjal egy szintbe kerüljön. Ha a talajszint alá kerülne, mikor belepróbáljátok a suhángot az ültetőgödörbe, akkor már ekkor tegyetek vissza egy kevés földet a gödörbe! Ha túl magasan lenne, akkor pedig ássatok még egy kicsit!

A másik fontos dolog, amire érdemes figyelni, a rügyek elhelyezkedése. Ha japán módszer szerint T-alakúra szeretnétek nevelni egy fügefát, akkor egy-egy a suhángból kilépő ágat kell majd jobbra és balra ledöntenetek. Nézzétek meg, hogy merre állnak a 20-30 cm magasságban lévő rügyek, és próbáljátok meg úgy tájolni a suhángot ültetéskor, hogy a hajtássá, majd később ággá cseperedő rügyeket könnyű legyen az ágyás irányába ledönteni két oldalra, ha eljön az ideje. Vagyis a legjobb, ha a két rügy a suháng átellenes oldalán van, de persze ez nem minden esetben valósul meg. Egy rügyet mindenesetre be tudtok állítani a megfelelő irányba, a másikból kilépő hajtást meg majd kötözéssel szépen be lehet segíteni a megfelelő irányba.

Ha van rá lehetőség, akkor egyszerűbb ketten ültetni a csemetéket. Az egyik ember fogja a suhángot, és a már beszúrt karó mellett megfelelő magasságban és irányban tartja, miután szétteregette a gyökereket (na, mondjuk nekünk nagyon szerteágazó gyökérzettel még nemigen volt dolgunk). A másik ember visszahelyezi a kiásott földet.

Közben ér egy kicsit mozgatni a suhángot, hogy mindenhová jusson a földből. Végezetül a frissen elültetett facsemete körül megtapossuk egy kicsit a talajt, hogy jobban rögzítsük. Ír szteppet, kozák guggolós táncot nem kell járni körülötte, hogy megfulladjanak a gyökerek, bármennyire is örülünk, hogy elültettük végre.

Egy gyakori hiba, amit a fügeiskolában is kiemeltek, amikor tanították az ültetést, hogy a fa körül felpolcolják, még az ágyáshoz képest is megemelik a földet. Erre a csinos kis buckára a fa körül semmi szükség. Ha az ültetés után kis idővel „lekopik” a föld a törzs körül, akkor fokozatosan pótoljuk.

Befejező lépések

Metszés

A suhángokat 50 cm magasságban elmetsszük. A suhángon 20 és 40 cm közötti magasságban fogunk majd rügyeket választani. Ha visszavágott résztől lefelé viszont könnyen elkezdhet kiszáradni a fa, ezért hagynak még rá plusz 10 cm-t, és vágják el 50 cm-es magasságban a suhángokat. A vágott felületet lehetőség szerint sebkezelővel lekenjük.

Támaszték

A karó, amivel kijelöltétek, hogy hová kerüljön a fa, maradhat. Ha változtatni kell a helyén, akkor ezt még inkább akkor tegyétek meg, mikor belepróbáljátok a suhángot az ültetőgödörbe. Ekkor már látni fogjátok, hogy honnan kell támaszték a fának. Ha szükséges, akkor mozgassátok át oda! Utólag, a fa elültetése után is lehet karózni, de akkor félő, hogy a karó beszúrásakor megsértitek a gyökérzetet. Kevésbé szeles területen ezt a lépést egyébként el lehet hagyni, mi a biztonság kedvéért mindig karózunk, mert a tenger felől sokszor erős szél fúj. Ha szúrtunk be karót, akkor valamilyen puhább zsinórral, például spárgával lazán, 8-as alakban hozzákötjük a suhángot.

Öntözés

Az ültetés utolsó előtti lépése az öntözés. Lenne… Egy frissen elültetett fügefát kb. 10 liter vízzel kellene megöntözni. A valóságban a fügetermesztők többsége egy nagyobb eső elé időzíti az öntözést. Ha aznap este esik, amelyik napon ültetettetek, tényleg ez a legegyszerűbb megoldás. Ha van rá lehetőség és energiátok, vagy huzamosabb ideig nem esik, de már el kellene ültetni a suhángokat, akkor természetesen az a legjobb, ha öntöztök. Mi eddig amelyik földünkön meg lehetett oldani, ott eddig mindig öntöztünk ültetés után. Bizony, amikor egyben elültettünk 135 csemetét, akkor annak mind kútról húztuk fel a vizet, és vödrökben juttattuk el hozzájuk egyesével, bár emlékeim szerint csak 5-5 litert adtunk egy-egy fának, mert tudtuk, hogy különben kimerülne közben a kút. Azon a földünkön, ahol nincsen semmilyen öntözési lehetőség, oda is vittünk egy kevés vizet az öntözéshez vödrökben, a többit az esti esőre bíztuk, és nem lett semmi baj. Az idei 5 új fánkkal is így jártunk el, és örömmel jelentem, még állnak és jó egészségnek örvendenek.

Takarás

Az első évben a nagy ültetéskor erre is odafigyeltünk, idén viszont ez is elmaradt: az ültetés befejező lépéseként érdemes szalmával, mulccsal vagy bármi mással letakarni egy kicsit a frissen ültetett suhángok körül a talajt. Japánban erre rizsszalmát használnak. A szalma alatt nehezebben szárad ki a talaj, tartja a hőt és valamennyire visszaszorítja a gazokat. Mi idén másra nem használtunk rizsszalmát, és csak 5 kévét pedig nem tudtunk volna szerezni, úgyhogy pőrén maradtak a fáink. Aztán az is közrejátszik egy kicsit, hogy nagyjából most ültettünk 200-adjára, és a kései gyerekekre már nem figyelünk annyira. Ti viszont legyetek mindig rendes, körültekintő, gondos szülők! ?