Mikor ültess fügefát?

Elvermeltük a fügefacsemetéket, vagy ha ezt nem is tettük meg, az ágyások már biztosan megvannak, és bármikor készen állunk, hogy a csemetéket elhozzuk a faiskolából. Minden készen áll az ültetésre, de mikor ültessük el a fügefákat?

A fő ültetési időszak

Japánban a márciusi-áprilisi ültetés a legáltalánosabb. Ha viszont ti Magyarországon ekkor ültettek, akkor lehet, hogy nagyon balul fognak elsülni a dolgok. Itt ugyanis jóval melegebb a tavasz, mint otthon. Télen sem nagyon fagy, de a márciusi-áprilisi fagyok, vagy az, hogy essen a hó áprilisban (vagy egyáltalán), mint idén Magyarországon, egyszerűen elképzelhetetlen. Amire viszont itt is figyelnek, hogy már tartósan meleg legyen az idő ültetéskor. Márciusban és áprilisban is elég nagy a hőmérséklet-ingadozás, de ilyenkor már biztonsággal el lehet ültetni a fügefacsemetéket. Otthon nem tudom, van-e erre bevett időpont, de a fagyok végeztével, április végén május elején már biztosan meg lehet ejteni az ültetést. Ha az ideinél kevésbé hideg az idő, akkor már korábban is.

Átültetés

Igazából a későbbi ültetéssel sincsenek nagy problémák. Itt, Japánban éppen ellenkezőleg már azért nem ültetnek májusban vagy még később, mert néha túl meleg van, és hamar kiszáradhatnak a gyökerek. Nagy hidegben nem ültettünk, úgyhogy arra nem tudok példát mondani, de túl melegben ültettünk már, és nem is volt sikeres az akció. Egészen pontosan átültettünk.

Ültetés után sűrűn nézegessétek a fákat, hogy minden rendben van-e velük!

Ha nem rügyezett ki valamelyik fa, amikor a többi már javában ontja a rügyeket, vagy ha bármi más probléma van valamelyik fával, akkor 1-2 hónapig még át lehet ültetni. Ehhez persze tartalék facsemeték kellenek. Az a faiskola, ahonnan mi szerzünk be, 10-20% plusz fát ad a megrendelthez, úgyhogy elvileg lenne miből válogatnunk, de nyilván megvan az oka, hogy egyes fákat kispadra ültetünk, és csak tartalékként tartunk meg. Így aztán átültetésnél vakarjuk a fejünket, hogy most akkor a sok maradék rosszból melyiket válasszuk. Aztán van, hogy néhány gyengének tűnő suháng remekül beválik. Van, hogy másodszor-harmadszor is újraültetünk.

Mikor ültethetsz legkésőbb?

Meddig lehet játszani az átültetősdit és egyáltalán az ültetősdit? Ha nagyon muszáj, akkor akár még nyáron is ültethettek. A lényeg, hogy lehetőleg hűvös vagy legalább felhős napot válasszatok, hiszen még nyáron is van, hogy rosszabb az idő. A meleget és az erős napsütést nagyon rosszul viselik a kiásott fák, néhány 10 perc alatt is teljesen le tudnak konyulni, és aztán hiába ülteted el őket, nehéz már életet csiholni beléjük.

Mi egyszer egy forró májusi napon hoztunk el néhány másik fajta fügefacsemetét egy ismerős termesztőtől. Kiástuk és még ott helyben egy darabig vízbe állítottuk őket, hogy megszívják magukat a gyökerek nedvességgel, aztán gyorsan be a kocsiba, és negyed óra múlva már kezdtük is az ültetést. Kivétel nélkül mindegyik fának annyi volt.

Egy másik esetben interneten rendelt csemetéket ültettünk. Ezek postán érkeztek cserépben. Július volt, elvileg még melegebb, de megvártunk egy hűvösebb napot. Ez a 3 másik fajátjú fügefánk azóta is él és virul. Itt persze lényegesen nagy különbség, hogy közvetlenül a cserépből kerültek át a földbe.

Volt olyan is, hogy június végén ültettünk át néhány fát a saját földünkön tárolt tartalékokból. Egy viszonylag borús napot választottunk, amikor utána az eső is esett. Ezúttal minden rendben ment.

Vagyis ültethettek még nyáron is hűvösebb napokon, de akkor az ültetendő fáknak földben kell lenniük vagy cserépben, vagy tartalékosként a fügeföldetek egy szegletében. Ha messziről kell hozni, akkor pedig lehet próbálkozni, hogy az autóút erejéig betakarjátok valahogyan földdel, vagy próbáljátok valahogyan nedvesen tartani a gyökereket.

Mi lesz a később ültetett fákkal?

A tartalékként eltett fák általában sosem fejlődnek olyan jól, mint a többi frissen ültetett fa, mert – mi legalábbis – nem biztosítunk nekik olyan jó körülményeket. Közel vannak egymáshoz, és a földjük sem kap annyi tápanyagot, mint a már elültetett fáké. Ezért átültetéskor sokszor kevésbé fejlettek, mint a már eredetileg a saját helyükre ültetett fák. Ezen nem kell aggódni. Főleg azért nem, mert amelyiket lecserélted vele, az meg nem fejlődött sehogyan sem. A különbséget egyébként hamar behozzák a fák, sőt fától függően van, hogy egy később elültetett vagy átültetett fa jobban megnő az első év végére, mint egy olyan, ami már a kezdetektől a saját földjében volt. Amúgy is minden fa más és más, valamelyik jobban, valamelyik kevésbé jól fejlődik. A későbbi ültetés miatt nem lesznek nagy hátrányban a fák.

Vannak egyébként olyan fügefafajták – mint nekünk a fentebb említett interneten rendelt 3 fa – amelyeket eleve később, nyáron szokás elültetni. Ezek az ültetés pillanatában, nyáron vannak olyan fejlettségi szinten, mint azok, amelyeket tavasszal ültetünk. Vagyis már tombol a nyár, amikor még csak rügyeznek. Nem tudom, hogyan csinálják pontosan, gondolom eleve a dugványozás is később történhet. Ezek a fák tehát el vannak csúszva valamennyivel a többi tavasszal ültetett fához képest, így a szüret is később, szeptemberben-októberben (nem pedig augusztusban) kezdődik rajtuk. Vannak olyan fajták is, amelyekről pedig nyáron már korábban lehet szüretelni. Ezt remekül ki lehet használni, ha szeretnél több fügét szüretelni, de nem akarod mindezt egy időpontban megtenni, nem akarsz megszakadni. Nálunk sajnos azért nem működik igazán ez a trükk, mert a téesz egyelőre csak két hasonló, augusztustól novemberig szüretelhető fajtát vesz be. Ti viszont bátran próbálkozzatok különböző érési idejű fajtákkal!