Fügefák nevelése japán módszerrel — Áttekintés

Ezen a héten lesz 3 éve, hogy elültettük az első két fügeföldünkön a fákat. A bevételünk nagy részét ebből a két földből szerettük volna biztosítani, ezért itt a téesznél leadható japán fajtákat ültettünk a Japánban bevett sövényes módszerrel. A következő évben is ültettünk, de akkor más fajtákat, és ezeket a fügefákat nem is a japán módszer szerint, hanem koronaformára szerettük volna nevelni. Most viszont – ugyan csak öt fát, de – ismét japán mószerrel szeretnénk felnevelni. Így végre lesz alkalmam (és remélhetőleg kedvem és időm is) lépésről lépésre bemutatni, hogy hogyan néz ki Japánban a fügefák sövényre alakítása. Félek, hogy a hosszú és részletes magyarázatban végül majd elvész a lényeg, úgyhogy először is összefoglalóan szeretném nektek leírni a japán módszer lényegét, hogy valamiféle képet alkothassatok róla.

A sövényre nevelés lényege, hogy a törzsből két vázágat nevelünk, és ezeket ledöntjük két irányba jobbra és balra, vagyis a fa „T-alakú” lesz. Ezekből a vázágakból fognak kilépni a termőágak, amelyekről aztán minden évben a fügét szüretelhetitek majd. Mivel csak két vázág van, a forma kialakítása a többi koronaformához képest jóval egyszerűbb és gyorsabb. A legegyszerűbb talán éves bontásban elmagyarázni, hogy hogyan érik el a fák a sövényes formát.

Első év: ültetés és a T-alak megalapozása

A japánok fügetermesztők egyéves suhángokat szoktak elültetni, amit vagy maguk nevelnek dugványról, vagy beszerzik egy faiskolában. Kertészetekben egyébként néha látni többéves koronás oltványokat is, de ilyet szerintem csak a saját kertjükbe vásárolnak az emberek.

Hajtásválogatás — a T-alak első lépései

Az ültetés évében az elültetett suhángon 2 rügyet választunk ki és hagyunk meg. Ezek lehetőség szerint a talajtól kb. 20-40 cm-re (legideálisabb esetben 20-30 cm-re) találhatók a törzs egymással ellentétes oldalán, abban az irányban, amerre majd növeszteni szeretnétek a vázágakat. Ha van pont ilyen rügy, akkor nyert ügyetek van, csak meg kell növeszteni, és ahogy növögetnek a vázágak, le kell döntögetni egy ebből a célból létrehozott támrendszerre. Ha nincs pont a megfelelő helyen rügy, akkor sem kell pánikba esni. 20 cm-nél lejjebb vagy 40 cm-nél feljebb lévő, nem éppen a legjobb oldalon elhelyezkedő rügyekből is lehet nevelni sövényt. Esetlegesen bajosabb lesz néha az ágak döntögetése, támrendszerhez rögzítése, de a támrendszernek köszönhetően könnyű tartani az eltervezett alakot még a makacs ágak esetében is.

A fák és a vázágak hossza

A terv az, hogy a T-alakú fa 5 méteres (max. 6 méteres) legyen, vagyis egy-egy ledöntött vázág 2,5 m (max. 3 m) hosszúságra megnőjön. A gyakorlatban (legalábbis nálunk) nagyon kevés a pontosan 5 méteres fa. A termesztők szeretik kihasználni a birtok teljes területét, vagyis ha mondjuk 42 m van egy ágyásnak, akkor 8 fát terveznek rá, de nem 5 méteresre növesztik őket, és hagyják azt a 2 métert veszendőbe, hanem arányosan mindegyik fának több helyet hagynak, és egy-egy fát 5,25 m hosszúra próbálnak kinevelni. Ezt viszont nem lehet a végletekig eljátszani, mert túl hosszú vázágakkal a fa sem bír egyensúlyozni (bár egy jó támrendszerrel ki tudja), de ami fontosabb, hogy túl sok termőágat nem tud megfelelőképpen ellátni tápanyaggal. 6 méter az a hossz, amit az itteni fügeszakértők szerint még elbír egy fa, tehát egy-egy vázágat legfeljebb 3 méterre érdemes megnöveszteni.

A suhángok a márciusi-áprilisi ültetés után kezdenek el rügyezni, a meghagyott hajtások egészen a szüret végéig, novemberig-decemberig nőnek. A tervet nem kell elérni az első évben, azt tartják ideálisnak, ha ez 3-4 év alatt van meg. Majdnem mondhatjuk, hogy az „ötméteres terv” egyben ötéves terv is. A fügetermesztők persze szeretik sürgetni a dolgokat, mert minél hosszabb a vázág, annál több termőágat lehet kiléptetni belőle, vagyis annál nagyobb a termés. A volt gyakorlatvezetőnk, akinél tanultunk, lehetőleg már ebben az első évben megnövesztette a vázágakat 5 méteresre, ehhez persze mindenféle műtrágyák és serkentőszerek szükségesek. Meg lehet csinálni, de félő, hogy emiatt hamar kifáradnak majd a fák.

Nálunk nagyon változó volt az első év végén a vázágak hossza. Voltak fák, ahol már majdnem az első év végén összeért két több, mint 5 méteresre tervezett fa, de néhány gyengébb helyen még a harmadik év végén is üresen áll a támrendszer egy része, 10-20 centik, 0,5-1 méterek hiányoznak az 5-höz. Ezeken a helyeken elég valószínűtlen, hogy idén, a negyedik évben is megnőnének ennyire a fák, de ezekben az esetekben eleve nem stimmel valami magukkal a fákkal vagy a talajjal, ahová ültettük őket.

Szüret és terméshozam

Lehet-e szüretelni az első évben? Bizony! Holott nekünk az ellenkezőjét mondták. Ott álltunk a rengeteg fügével, mert annyi ugyan nem volt, hogy érdemes legyen leadni a téesznek, de annál jóval több, mint hogy megegyük ketten, vagy beférjen a hűtőbe.

A termés nyilván a töredéke annak, amit majd a felnőtt fákról lehet szüretelni, hiszen egy felnőtt fának 20 ága van, áganként pedig átlag 20 fügével szoktak számolni, tehát egy fáról kb. 400 fügét lehet leszedni a szüret 3-3,5 hónapja során. Az első évben a fáknak csupán 2 águk van, a vázágak. Ha nem nagyon nőttek meg, akkor még 20 fügét sem tudsz megkaparintani róluk. De mondjuk ha csak 10 fügével is számolunk vázáganként, és az egy fára csupán 20 füge, ez a mennyiség 135 fa esetén 270 db. Ugye, hogy sok? Csak a termesztők szempontjából kevés, hiszen ezt a nagyjából 7 rekesznek megfelelő mennyiséget csak a szüret első és utolsó napjaiban szedik, normális esetben több tíz rekesszel szednek egy nap, a szezon csúcsán az ültetvény méretétől függően naponta 50-60, de van, aki 100 rekesszel is. Az első szüret 7 rekesze 3 hónap alatt van meg, hát persze, hogy kevésnek gondolják, és azt mondják, az első évben még nincsen szüret.

Ez viszont nem igaz, mert ezt a 270 db-ot is le kell szedni, és valamit kell vele kezdeni. Egy nagyon klassz gyakolróidőszak arra, hogy találj felvevőpiacot a fügéidnek, és kiagyald, milyen feldolgozott termékeket érdemes készíteni a termésből.

Metszés

Metszeni az első év végén is kell, és nincs sajnálkozás, hogy jaj, dehát épphogy csak megnőttek a vázágak! Ilyenkor a vázágaknak a puhább, zöld részét metsszik le, és csak a keményebb, barnásabb részt hagyják meg.

Második év: a vázágak tovább növesztése, az első termőágak, az első rendes szüret

Hajtásválogatás — termőágak

A második évben tovább növesztjük a vázágakat, de ebben az évben határozzuk meg a termőágak helyét is. Ez azért nagyon fontos, mert ezek az ágak nem csak ebben az évben lesznek a termőágak, hanem az elkövetkezendő összes többiben is. A vázágakon tavasszal jelennek meg a rügyek, és többszöri hajtásválogatás során döntjük el, hogy melyikeket hagyjuk meg, melyek lesznek a termőágak. A termőágak között tanácsos 50-50 cm-t hagyni, vagyis a hajtásokat egymástól 50 cm-re választjuk ki. Ezt egy-egy vázág mindkét oldalán megtesszük, tehát egy 2,5 méteres vázág egy oldalán 5, két oldalán 10, vagyis a két vázágból álló teljes fán összesen 20 termőág lesz majd, ha már megnőttek a végleges hosszra a vázágak. Ez a második évben még nem terv.

A termőágak hossza és a kötözés

A termőágakat olyan hosszúságúra szokták növeszteni, hogy még segédeszközök nélkül végezhető legyen a szüret. Vicces, hogy mi európaiak mindig úgy gondolunk a japánokra, hogy a „pici japánok”. Valójában általában csak az idősek picik, és az én generációmban már nagyon sok az olyan magas srác (főleg srác), aki otthon is simán magasnak számítana. Ez a különbség pedig meglátszik a földeken is. Az idősebb termesztőknél nem nagyon érik el az ágak a 2 métert, úgy ránézésre még én a 163 centimmel is kényelmesen meg tudnám vakarni a termőágak feje búbját. Nálunk már néha szenvedek egy-egy ággal a szüret végén. A fügék ugyanis az ág alján kezdenek el érni egyesével-kettesével (csúcsidőben hármasával), és így haladnak felfelé, a szüret végén már az ágak csúcsáról szüretelünk. Mi kb. 2 méternél állítjuk meg az ágakat, hogy még csimpaszkodva elérjük a felső gyümölcsöket is, de egy nálunk sokkal magasabb termesztő srácnál szerintem megvan a 2,2 m is, én már csak stokiról tudnám szedni a fügét.

A termőágak hosszánál egyébként szerepet játszik az is, hogy milyen támrendszer van, mihez tudjátok majd felkötözni az ágakat. Az ágakat ugyanis úgy, mint nálunk a szőlőt, kötözni kell. Nálunk egy eső elleni védelmet biztosító fóliatető áll az ültetvény felett. Ennek az oszlopait „kötöttük össze” huzalokkal a sorok fölött, és ezekhez a huzalokhoz rögzítjük a kötözőzsinórokat. Pontosan nem emlékszem, de azt hiszem, kb. 1,8 m magasságban vannak. Ennél tovább nem tudjuk kötözni a termőágakat, és mivel itt elég nagy a szél, tájfunok is vannak, ha ennél a végső támasztéknál sokkal tovább növesztenénk az ágakat, valószínűleg úgyis letörnének.

A másik, hogy nem érdemes csak növeszteni és növeszteni a termőágakat, hogy, ó, hát akkor majd sokkal több füge lesz rajtuk, mert ha a fa csak a vegetatív növekedésre koncentrál, akkor nem nagyon fogja beérlelni a fügéket. Ezért ha az ágak nem állnak meg maguktól a növésben menet közben, akkor el szokták csípni a végüket, és ezzel megállítják a növekedést. Ezt a szüreti időszakban aztán többször is meg kell csinálni, mert az ágak általában még ezután is nőni szeretnének.

Szüret és terméshozam

Ebben az évben aztán már beindul rendesen a szüret is. Persze attól is függ, mennyire nőttek meg eddig a vázágak, de átlagosan a fent leírt 400 db füge/fa terméshozamnak az 50%-ával szoktak kalkulálni, vagyis kb. 200 db füge/fa a várható termés.

Metszés

A második évben már a metszés is nagy meló, hiszen nemcsak a vázágakat, hanem a termőágakat is meg kell metszeni. A vázágakat februárban az első évvel megegyező módon metsszük, a termőágakat pedig 2-3 rügyre vágjuk vissza. Ha esetleg egy vázág már ebben az évben elérte a tervezett hosszt, akkor ennél a tervezett hossznál metsszétek el!

Harmadik év: vázágak tovább növesztése, újabb termőágak

Nem kell pánikolni, hogy ennyire visszavágtuk a termőágakat, márciusban-áprilisban kirügyeznek, a tavasz és a nyár folyamán ismét majdnem 2 méteres hosszra megnőnek majd. Emellett tovább nőnek a vázágak is, most már egyre több fa éri el a végleges hosszát. A vázágak második évben újonnan megnőtt részei is kirügyeznek, ezekből a rügyekből lehet kiválasztani és megnöveszteni az új termőágakat.

A végleges hosszot elért vázágak

Már az előző évben is felmerülhetett a kérdés, de most már szinte biztosan, hogy mi történik, ha egy vázág elérte a tervezett hosszt. Semmi. Bármennyit is beszélgetsz a fügefáiddal, azt sajnos nem fogják megérteni, hogy te 5 méterre szeretnéd megnöveszteni őket, úgyhogy ha eddig is egészségesek voltak, és rendesen nőttek, akkor ezután is tovább szeretnének majd nőni. A vázágak végén lévő hajtásokat meg lehet növeszteni, és lehet őket termőágként használni, ha van nekik hely, és fel tudod őket kötözni valahová. Mi általában csak a sor szélén található egy-egy fának szoktuk meghagyni a vázágból kilépő hajtását.

Ha így döntetek, nagyon figyeljétek a fát tavasszal-nyáron a növés időszakában! A sövényesre alakított fügefán mindig a vázág és a vázág végén található hajtások igénylig a legtöbb energiát a fától, mert ezek találhatók a legmesszebb a törzstől, a fa sokkal több erőt felemészt, amíg ezekhez a részekhez eljuttatja a tápanyagot. Ráadásul normális esetben ezek fejlődnek a legerősebben. Ez azt jelenti, hogy elveszik a többi termőágtól a tápanyag egy részét. Egészséges fáknál ez nem nagy ügy, a vázág vagy az abból kilépő, termőágnak meghagyott hajtás mellett vígan fejlődik a többi termőág is. Egy gyengébb fán viszont lehet, hogy emiatt a termőágak nem nőnek megfelelően, túl hamar megállnak növésben, vagyis nem mindig éri meg ez a plusz egy vagy kettő termőág a kockázatot.

Szüret és terméshozam

A harmadik évben 75%-os terméshozammal szokás kalkulálni, vagyis kb. 300 db füge/fa termésre számítsatok!

Metszés

A metszés az előző évvel megegyezően zajlik. Ha egy végleges hosszúságú vázág végén plusz termőágat neveltünk, akkor ezt is metsszük vissza 2-3 rügyre!

Negyedik év: felnőtt fák

Ha minden jól megy, akkor ez az év az ötméteres terv vége. A vázágak ebben az évben elérik a tervezett 2,5 méteres hosszt, vagyis a fák az 5 méteres hosszúságot.

Ha a terv nem 5, hanem 6 m volt, akkor lehet, hogy még mindig vannak „üres helyek”. Ebben az esetben az eddigivel megegyező módon növesztjük tovább a vázágakat. A vázágak előző, harmadik évben újonnan megnőtt részein megint lehet új termőágakat nevelni, elvileg ezek az utolsók, ha a fák 5 méteresek.

Szüret és terméshozam

A fák elérték a végleges hosszt, felnőtt fák, és ennek megfelelően 100%-os terméssel számolhatunk. Kössétek fel a gatyát, mert a szüret alatt egy fáról akár 400 db fügét is szedhettek majd.

Metszés

A metszés, de innentől kezdve minden más munka is az előző évekkel megegyezően zajlik.

Gratulálunk, küldetés teljesítve! 🙂