fügeség

hajtásválogatás a fügefán I. – Mit, miért és mikor?

Tavasszal az első zöldmunka a fügeföldön a hajtásválogatás. Ez az egyik legfontosabb munkálat, ugyanis a hatjásválogatáson múlik, hogy mennyi fügét tudunk majd szüretelni, de a fügék minőségét is erősen befolásolja. A hajtásokat nem egyszerre, hanem 3-4 körben választjuk ki, utoljára az ágak kötözése közben. Ennek megfelelően nem egy, hanem több bejegyzésben szeretném nektek elmagyarázni a hajtásválogatás menetét úgy, ahogy az valójában történik.

Mi az a hajtásválogatás?

Ezen a remekül kigondolt szón, azt hiszem, nem kell sokat magyarázni. A hajtásválogatás során hajtásokat válogatunk. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint mikor Hamupipőke válogatta a kölest a hamuból (engem ilyesmire nem lehetne rávenni), mi rügyeket válogatunk a rügyekből, hajtásokat a hajtásokból. A sikeres szüretet szem előtt tartva kiválasztjuk a legmegfelelőbb rügyeket és hajtásokat, az összes többit pedig kézzel, pengével vagy ollóval eltávolítjuk.

Fattyazás

Ezt a munkát amúgy nevezik zöldmetszésnek, zöldválogatásnak és fattyazásnak is. Engem ezek közül az utolsó, a meglehetősen kifejező „fattyazás” első hallásra megfogott. Ez a kifejezés, ha jól tudom, amúgy inkább azt a munkálatot jelenti, amikor a növényekről a nem kellő oldalhajtásokat csipkedik le. Ebben az esetben nem erről van szó, hiszen nem oldalhajtásokat, hanem teljesen egyenértékű hajtásokat távolítunk el. Később, nyáron, ha már megnőttek az ágak, ezt az igazi, vérbeli fattyazást is muszáj lesz elvégeznünk többször is.

Mindenesetre ezt a könyörtelen kifejezést felvettem a szótáramba. Ezek szerint minden, amire nincs szükség, az fattyú. Szép gondolat. És ezeket a nem kellő fattyakat el kell távolítani minél hamarabb, Taigetoszra velük. Még szebb gondolat. Ilyet is csak mi, magyarok találhatunk ki. Japánul egészen egyszerűen mekaki, szó szerint „rügytörés”, „rügycsorbítás”. Ez már majdnem olyan kulturált kifejezés, mint a „hajtásválogatás”.

Miért szükséges a hajtásválogatás?

Mindegy, milyen névvel illetjük, a hajtásválogatást célszerű elvégezni. Az persze remek dolog, hogy sok szép rügy bújt elő az ágakon, és azt gondolhatnánk, hogy ha ezeket mind meghagynánk és ággá növesztenénk, akkor brutális mennyiségű fügét szüretelhetünk majd. Ennek viszont éppen az ellenkezője igaz. Valószínűleg inkább jó kis betegségeket szüretelhetnénk a fügefáinknak. A visszájáról megközelítve a kérdést, ha túl sok ág van a fán, akkor rossz a szellőzés, a fényellátás, és a gyümölcsök is kisebbek lesznek, ha egyáltalán lesznek.

A fügefa teljesen embereszerű lény: ha elaprózza az energiáit, akkor sok mindent csinál ugyan egyszerre, de egyiket sem fogja igazán jól csinálni. Ahelyett, hogy növesztené magára a szép nagy fügéket, azon lesz, hogy az ágai legyenek még hosszabbak és erősebbek.

A rossz szellőzés miatt remek kis gombás fertőzéseket szedhet össze a fa, főleg a jó párás Japán nyárban. Ha pedig nem éri elég fény az ágakat, a leveleket és a fügéket, akkor lelassul a növekedés, a gyümölcsök nem lesznek igazán édesek, és a színük sem lesz valami étvágygerjesztő. Legalábbis a Masui Dauphine nevű japán fajta elég visszataszító tud lenni, amikor zöld, mert elvileg bordós-lilásnak kéne lennie.

Ha viszont időben elvégezzük a hajtásválogatást, akkor a megmaradt hajtások gyorsabban fejlődnek. Az ágközök jól szellőznek majd, és elég fényt kapnak majd a levelek és a fügék is. Ehhez nagyjából 50 cm távolságot érdemes hagyni az ágak között, ez tehát a legfontosabb dolog, amit a hajtások kiválasztásakor észben kell tartani. Ez egy szép tankönyvi szám egyébként, a gyakorlatban ritka, hogy pont 50 cm-re találunk egymástól megfelelő állású hajtásokat, vagy hogy egyáltalán találunk hajtást. Így aztán lesznek ennél kisebb és nagyobb hézagok is az ágak között, amin kötözéskor rengeteget lehet majd javítani, de egymástól 40 cm-nél kisebb távolságra lévő hajtásokat ne nagyon válasszunk! Ha tényleg nincs más, akkor egyszer-kétszer belefér, de gondoljunk inkább a szép zamatos fügékre és az egészséges fákra!

Mikor végezzük el a hajtásválogatást?

Minél hamarabb eltávolítjuk a kis fattyakat, annál több víz és tápanyag marad azoknak a rügyeknek és hajtásoknak, amelyek majd az egész szüret terhét cipelik hónapokon keresztül. Ha biztosak vagyunk a dolgunkban, akkor már az épphogy csak duzzadó rügyeket is megtizedelhetjük. Ha még nem látjuk a rügyön, hogy hogy is lesz az majd később, akkor érdemes várni, amíg 3-5 cm-es hajtássá fejlődik. Ha pedig még ekkor is vacillálunk, és sehogy sem tudunk választani, akkor egészen a kötözésig is várhatunk, vagyis amikor 8-10 levél nőtt már a hajtásokon.

Ha van időtök, akkor ennek megfelelően 3-4 lépcsőben érdemes kiválasztani a rügyeket és az ágakat. Ha viszont idő szűkében vagytok, akkor se nagyon várjatok a kötözésig, mert akkor a fa már rengeteg energiát elpazarol fölöslegesen a nem kellő hajtásokra. A következő bejegyzésekben leírom majd részletesen is, hogy melyik alkalommal melyik rügyeket és hajtásokat érdemes eltávolítani.

Szóljon hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük