mit esznek a fügefák – indító trágyázás

Kissé későn élesztettem újra a blogot, ezért lemaradtatok, milyen munkákat végzünk télen a fügefákkal. Ezt már nem pótlom be, mert jövőre és utána is minden évben ugyanaz fog történni. Úgyhogy maradjatok velünk! 🙂

Téli munkák a fügeföldön

Röviden összefoglalva január végén, február elején szarvasmarhatrágyával töltjük fel az ágyásokat. Erre jön egy réteg főképp kagylóhéjat tartalmazó szerves trágya. Ezzel próbáljuk lúgosítani a talajt, amely még mindig inkább savas a földjeinken, ezt pedig a füge nem igazán szereti. Végezetül gránithomokkal pótoljuk az ágyásokról lemosódott, lekopott talajt.

Indító trágyázás

Mindezzel tehát javítjuk a talajt az ágyásokon, és a tehéntrágyával valamennyi tápanyagot is sikerül bejuttatni a fáknak, de csupán ennyi nem lenne elegendő. Ezért március végén indító trágyázást végeztünk az alábbi isteninek tűnő koktéllal:

Annyit láttok rajta, hogy 6-5-5, de ennyi, a japánok nem olyan jófejek, hogy a kémiai elemeket vegyjelükkel tüntessék fel a műtrágya zacskóján. Nekem ezt minden egyes alkalommal meg kell fejtenem, mert egyszerűen nem bírom megjegyezni. Az egyes kémiai elemekhez tartozó szavak már a fejemben vannak, csak az a probléma, hogy nem tudom soha, melyik melyik.

Vegyjelek – a házasságunkat összetartó kapcsok

Azért sem vagyok motivált, mert mindig meg tudom kérdezni Atsushitól, és ilyenkor olyan boldogsággal tölt el, hogy a vegyjelek nemzetközi jelzések, és ilyen könnyen megértjük egymást. Tudom, elég perverz, hogy ez extázist jelent a számomra, de ez a fajta átjárás nagyon ritka a magyar és a japán nyelv között. A latin eredetű szavaknál fel-felcsillan néha a magyar ember szeme, mikor idegen nyelveket tanul. Például, csak hogy témánál maradjunk valamennyire: ficus, figue, higuera, fico. Ja, hogy füge! És akkor jön a japán: ichijiku.

Fárasztó ám úgy kommunikálni, hogy ha nem tudsz egy szót, próbálkozol angolul, azt a másik nem érti, jön a japán-magyar szótár, amiben általában semmi sincs benne, aztán Wikipedia tanár úr, és ha ott sincs találat, akkor körülírod. De addigra általában rájössz, hogy ennyire nem fontos, és hagyod az egészet. Vagy elfelejted, mit akartál. Én egyébként lusta nyelvtanuló vagyok, úgyhogy ha nem tudok valamit, inkább megpróbálom egyből körülírni, és ha a férjemnek esetleg eszébe jut a pont megfelelő japán szó (nem nagyon szokott, mert nem túl jó a nyelvérzéke), akkor azzal a lendülettel elfelejtem. Na, hát így beszélgetünk mi már lassan 7 és fél éve.

És akkor itt van ez a gyönyörűségesen egyszerű kapocs közöttünk, a vegyjelek, amikből én már csak a fontosabbakat tudom, de mivel a japán gyerekeknek egy az egyben be kell magolni a periódusos rendszert, Atsushi még mindig tudja „sorban” az összeset. Ilyenkor végtelenül leegyszerűsödik közöttünk a kommunikáció. Chisso, az mi is volt? N. Áhá, és a rin? P. Ja, igen, és a kari meg gondolom a kálium. Mi az a kálium? Tudod, a K!

Áldott légy Mengyelejev! Bárcsak lehetne ezt alkalmazni a hétköznapi beszélgetéseinkben is!

NPK 6-5-5

Persze aki nálam jártasabb zöldség-gyümölcs termesztésben, trágyázásban, annak biztosan volt egy olyan sejtése, hogy a 6-5-5 a nitrogén-foszfor-kálium arányát jelöli, vagyis összetett NPK műtrágyáról van szó. Ez Magyarországon (gondolom az egész világon) is általános összetétel, de amennyire most egy rövid keresés alapján meg tudtam ítélni, nálunk egészen más arányú trágyák kaphatók. Amit mi használunk, az itt, Japánban is egy kifejezetten fügefák számára készült műtrágya. Nem tudom, kaptok-e esteleg otthon hasonló összetételű energiabombát, de ha szeretnétek kipróbálni, hogy az otthoni fügefáknál is hatásos-e, akkor nagyjából ilyen tartalmú cuccot keressetek:

nitrogén 6%
  ebből ammónium-nitrogén 1,5%
foszforsav 5%
  ebből citromsavban oldható foszforsav 3,2%
ebből vízoldható foszforsav 2,4%
kálium 5%
  ebből vízoldható kálium 4,5%
citromsavban oldható magnézium 2%
  ebből vízoldható magnézium 1,9%
citromsavban oldható mangán 0,20%
citromsavban oldható bór 0,10%

Fincsi! Ebből a jó kis keverékből 1000 m²-en 100 kg-ot használunk. De mivel nálunk a földterületnek csak kisebb részét képezik az ágyások, inkább úgy mondom, hogy egy fára kb. 1,25 kg műtrágya jut. Az X-alakra nevelt fáknak mindig mindenből többet kell adnunk, mert ezeknek másfélszer olyan széles az ágyása, mint a többi, T-alakra nevelt fának, és mert a szokásos 2 főág helyett 4 főágra kell beosztaniuk a tápanyagokat. A lényeg, hogyha valami hasonló műtrágyával próbálkoznátok, akkor nagyjából mehet 1 kiló, de ha nem túl nagy az ágyás, akkor óvatosan. Vagy szórjátok messzebb a törzstől, s akkor arra mennek majd a gyökerek is (meg ott nőnek majd a legfinomabb gazok is). De talán lesz valami tanács a zacskón is, inkább annak higgyetek, mint nekem!

Ez a műtrágya nagyjából egy év alatt, fokozatosan fejti ki a hatását, de ezen kívül kapnak még mást is enni a fák. Erről viszont majd később!